Esős délutánon, szakadt farmerben, fekete sapkában, vízhatlan dzsekiben jövünk haza a fakaliból. A lépcsőház ajtajában néni babrál a kulcsaival. Gyanakodva méreget minket, amin nem csodálkozom. Végül rászánja magát, szemlátomást abban a hitben élve, hogy kora tiszteletet ébreszt bennünk, s megkérdi:
- Hová mentek?
- Lopni.- mondom, és bedugom a kulcsom a zárba.
