Hason fekszem az ágyon, a szomszéd ház fényes ezüst kéményeit bámulom. Nem jössz haza, jut eszembe, és elnyúlok a szemétből épülő dombokon.Nélküled épül a házam.Ugyanazok a tornyok most elefántcsontból vannak. Pedig nem máshogy fekszem itt: beledőlök a délutánba.…